Ez a rövid esszé a Testnevelési Egyetem Lovas szakedzői szakának egyik órájára készült.
A lovassport olyan sportág, amit teljesítmény centrikusan még idősebb korban is lehet űzni. A lovaglást tehát nem szükséges okvetlenül korán kezdeni, mert mindig marad elég idő az alapkiképzésre. Ennek ellenére előnyben vannak azok a lovasok, akik már gyermekkorban megkezdték a lovassportot.
Érdekes megfigyelni azonban, hogy ahogy a mindennapi élet egyre távolodik a természettől, és egyre több mesterséges, mechanikus, mű dolog veszi körül az embereket, ennek ellensúlyozására egyre többen fordulnak az állatok felé. Ennek a törekvésnek a megnyilvánulása, hogy nagyon sokan felnőtt korukban kezdenek lovagolni, vagy szeretnének maguknak lovat. Gyakran az anyagi lehetőségek megvalósulása után válik valóra az álom, és 30-40 éves emberek jelentkeznek a lovardákban.
Sokan a sporttevékenységet részesítik előnyben, ők a kellemes mozgásélményt keresik. Szeretnék hasznosan, egészségesen eltölteni szabadidejüket.
Vannak, akiknek a természet közelségét jelenti a lovaglás, akik annyira tanulnak meg lovagolni, hogy terepre járhassanak. Ők azok, akik nyaranta lovas túrákra indulnak, sokszor a saját lovukkal.
Akadnak, akiknek a lótartás státuszszimbólum, nemcsak használható „aranyos” lovat, hanem jó genetikájú, nagy sporteredményű vagy tenyészértékű lovakat tartanak.
Mindezt összevetve a lovas oktatók, lovas edzők fel kell készüljenek a felnőttek lovas oktatására, ismerniük kell az életkori, élettani sajátosságokat az eredményes oktatás érdekében.
A felnőttoktatásban a hozzáállásnak, a lélektani vonatkozásnak jelentős szerepe van.
A motiváció feltérképezése az első lépés. Heti kétszeri egészségügyi mozgás vagy amatőr versenyzés? Ez segít meghatározni az edzőnek az oktatás célját, az odavezető utat.
A felnőtt korban lovagolni kezdő emberek többsége hobbilovas marad. Néhányuknak távoli emlékeik vannak a nagyapa lovairól, de a többség filmben látott először lovat. Fontos ezért az első alkalommal részletesen kitérni a ló viselkedésére, életmódjára, gondozására, a balesetvédelemre. Amíg nem érti meg a lovas, hogy a ló testbeszéde, jelzései mit takarnak, akár egy prüszkölés vagy örvendező horkantás is ijesztő lehet.
A lovasok többsége nem sporteszközként, hanem társként tekint a lovára, lényeges szempont a ló közérzete. Különösen a nők tartják fontosnak, hogy a ló, a hely, a lovas ruházat esztétikus legyen, a lovas „jól nézzen ki” a lovon, a ló legyen készséges és kedves, lelje örömét a munkában.
Kevésbé verseny- és sikerorientáltak, egy kellemes délután nagyobb öröm, mint akármilyen megmérettetés. Nem biztos, hogy szívesen versenyeznének, így ami egy fiatal lovas számára vágyott cél, lehet hogy egy felnőttnek ijesztő feladat.
Fontos a jó társaság, sok esetben a lovarda nemcsak a sporttevékenység tere, hanem társasági életet is élnek a hasonló érdeklődési körű emberek. Szívesen beszélik meg a jó vagy kevésbé kellemes élményeiket, könnyen alakulnak ki lovardán kívül is folytatható barátságok.
A felnőttek nem szívesen gyűjtenek negatív tapasztalatot, egy esés sokszor komolyan visszaveti a tanulást. Szívesebben elkerülik a veszélyesebb helyzeteket, vagy alaposan felkészülnek rá. Például a lovarda által rendezett vadászlovaglás kellemes élmény lehet, de fontos a lovast annyira felkészíteni, hogy könnyedén teljesítse és lelje örömét a feladatban.
Mivel a felnőtt emberek megszokták, hogyha meg akarnak tanulni valamit, akkor ahhoz tananyag jár, könnyen és sikeresen alkalmazható a felnőttképzésben a szakirodalom, a videofilmek, stb. Könnyebben megértik a mozgásfolyamatot, ha előtte megnézhetik, elmagyarázzák nekik. Így legalább van fogalmuk a ló hátán arról, mit kéne csinálniuk, nemcsak az érzéseikre hagyatkoznak.
Az oktatás során érdemes a beszélgetést is alkalmazni. Ennek során a tanuló kérdéseket tehet fel, de az oktató is kérdez, hogy megtudja, mi az, amit a tanuló maga is észlelt. Így a lovas késztetve van, hogy maga is gondolkozzék, és elbírálja, amit végrehajtott. A saját maga által megfogalmazott, észrevett hibákat könnyebben ki is javítja a tanuló.
z oktató fontos hogy figyelembe vegye, hogy a felnőttek leginkább kikapcsolódni járnak a lovas iskolába. Életük nagy része a munkahelyen és otthon zajlik. A munkahelyi, családi problémák gyakran okoznak nehézséget a tanulásban.
Mindezek eredményezik, hogy a felnőttoktatásban
– Fontos a motiváció meghatározása
– Ehhez igazítható az oktatás menete, a pozitív megerősítés
– Kudarcélmény nehezebben dolgozható fel, ezért jobban kerülendő
– Az oktatás során a kiegészítő oktatási módszerek (könyv, video) hasznos
– Támogatni kell a szociális tevékenységet (szalonnasütés, méneslátogatás, stb.)
A felnőttkorban lovagolni kezdő emberek fizikai sajátosságai is nagyban eltérnek a gyerekekétől.
A mozgástanulás során, tehát a megtanulandó mozgás első kivitelezése előtt áll a mozgáscél. Erre fejleszti ki a tanuló gondolatban az első mozgáselképzelését. Következik a mozgás kivitelezése. Ennek eredményét hasonlítják össze a kitűzött céllal. A fellépő hibákat javítják, majd a mozgást ismét elvégzik. Ez a kőrforgás mindaddig tart, amíg a lovas el nem éri a megfelelő mozgást.
Szerepe van itt az életkornak, a megszerzett ismereteknek. Felnőtt kezdők esetében az életkor nagyban meghatározza a teljesítőképességet és a rugalmasságot. Az adottságokat mindig egyedileg kell megállapítani.
Alapvetően érvényes, hogy akik megtanultak már más sportágat, és így bizonyos mozgástapasztalatot hoztak magukkal, könnyebben tanulják meg a lovagláshoz szükséges mozdulatokat. Ha viszont egy felnőtt alig hoz magával motorikus alapmintákat, alig van rá esélye, hogy egy kezdő szinten túljusson.
Fiatalabb felnőtteknél (ált. 35 éves korig) megfigyelhető, hogy a motorika stabil, és célirányosan teljesen uralt. A mozgás nyugodt.
Idősebb felnőtteknél (50 év felett) a maximális erő viszonylag állandó marad. Nem sportoló felnőttek gyorsasági és állóképességi teljesítményei jelentősen gyengébbek, a motorikus képességek is csökkentek; különösen erőterheléskor és nagyfokú idegfeszültségkor.
Általános tesztekkel megállapíthatók a mozgás hiányosságai, és törekedni kell azok kiküszöbölésére. A testi rugalmasság az egyének adottságai és mozgásintenzitása szerint eltérő lehet:
– Ülő foglalkozás
– autóvezetés
– vagy testi teljesítményt igénylő tevékenység, stb.
Az oktató javasoljon rendszeres sporttevékenységet, legalább heti kétszer, hogy a lovas fizikai és pszichikai teljesítőképességét megőrizhesse, fejleszthesse. A megfelelő állóképesség a tanulás szakaszában is nagyon fontos. Ha a kezdő elég edzett, hogy a megtanulandó új mozgásmintákra koncentráljon, jobban halad, mintha a lovas foglalkozást használja fel arra, hogy kondíciót szerezzen.
A tanuló néha nem képes arra, hogy a kiképző által követelt pl. üléshelyzetet megvalósítsa. Ennek oka lehet a lovas testalkatának vagy izomzatának gyengéi. Például követelmény, hogy a lovas combja feküdjön laposan a nyergen. Az erős elülső combizom (combnyújtók) tipikusak, míg a combhajlító izmokat a mindennapi életben alig foglalkoztatjuk. Az izomzat erős elülső oldala megrövidül, és felfelé viszi a lovas a combját, mert az alsó rész nem tud ellensúlyt képezni. Ezen hiba a folyamatos célgimnasztikai gyakorlatokkal kiküszöbölhető.
A felnőttek esetében számtalan hasonló hibaforrás létezik. Mivel felnőttkorban hiányzik a rendszeres általános mozgás, sok izom gyengesége, rövidülése tapasztalható, ami megnehezíti a lovaglás tanulását.
Felnőttkorban a rugalmasság csökkenésével együtt nő a sérülésveszély is, amit célzott gyakorlattal, pl. az esés tanításával csökkenteni lehet.
Az oktatás során alkalmazhatók a szóban megfogalmazott mozgásra vonatkozó utalások, mert egy felnőtt már képes arra, hogy ezeket rendezett mozgásokba vigye át.
A felnőttek oktatása során tehát
– A bemelegítés nem hagyható el
– Kiegészítő sport, állóképesség fejlesztés nagyon hasznos
– Célzott gimnasztika javasolt a hiányosságok pótlására
Egy lovasiskola működése során érdemes a felnőtt kezdő lovasokra is figyelmet fordítani.
A tanításukhoz kellő befektetés jobbára az átalakított edzésmódszer, az odafigyelés. Esetleg beruházásként jelentkezik egy videomagnó, egy-két nagyobb termetű, nyugodtabb ló, egy szalonnasütő hely. Előfordulhat, hogy tovább kint kell maradni a lovardában, mert a felnőtt lovas munka után, este tud csak lovagolni jönni.
A megtérülés viszont jóval nagyobb lehet:
Az elégedett vendég visszajáró vendég lesz talán egész életében. Ha lovat vesz, a lovas iskolába hozza bértartásba, mert bízik az oktató szakértelmében. Előbb-utóbb a gyerekek is eljönnek, kedvet kapnak a lovagláshoz. A kialakuló lovas élet pedig még több kezdő lovast vonzhat a lovardába.
Összefoglalva elmondható, hogy a felnőttek oktatása a lovas sportban fontos terület, ami valószínűleg egyre hangsúlyosabbá is válik. Az oktatóknak meg kell ismerkedniük a felnőtt kezdők speciális igényeivel, eredményes oktatásuk módjával. Ez nem csak érdekes és szép feladat, hanem anyagi megtérüléssel is járó foglalatosság.
(Ivanics Réka)
Legutóbbi hozzászólások